A Baker-ciszta diagnosztizálása rémisztően hangozhat, de felesleges azonnal pánikba esni. Azért, hogy jobban megértsük, mi is a Baker-ciszta és hogyan kell kezelni, először is ismerjük meg részletesebben.
Mi is az a Baker-ciszta?
Testünkben több, mint 250 hialuron nevű folyadékkal teli kis tömlő (bursa) van, amelyek az ínak alatt helyezkednek el és segítik azok csúszását, olajozását. Ez a „kenőanyag”, az ízületi folyadék (synovia) segít a mozgásban, és csökkenti az aktivitás közbeni a súrlódást az ízületek alkotói között.
A Baker-ciszta tulajdonképpen a combhajlító izom (semimembranosus) ínja alatt elhelyezkedő bursa megnagyobbodása. Akkor beszélhetünk Baker-cisztáról, ha ez a bursa kitágul és megtelik folyadékkal.
Hogyan alakul ki a Baker-ciszta?
A Baker-ciszta egy olyan térdhajlati ciszta, amely általában a térdízület valamilyen problémája miatt alakul ki.
Vagyis, ha a térdízületet trauma éri
- valamilyen gyulladás, például artritiszek következményeképp,
- vagy térdsérülés, például porcleválás,
akkor a tömlőkben lévő fasciacita sejtek azt érzékelik, hogy az ínak nem tudnak megfelelően működni.
A probléma kezelésére hialuront és más anyagokat kezdenek termelni, hogy a problémás rész csúszását megkönnyítsék. És egészen addig termelik a folyadékot, ameddig a térdízületnél fennáll a probléma. Ennek következtében a tömlő kitágul, megtelik folyadékkal és duzzanatot, feszülést okoz.
Mik a Baker-ciszta tünetei?
A Baker-ciszta leggyakrabban tünetmentes, ám okozhat a térdhajlatban duzzanatot, feszülést, de térdfájdalmat, ízületi merevséget és csökkent mozgástartományt is.
Súlyos esetben nehézkessé válik a járás, hisz a megdagadt ciszta irritálódik, ha teljesen nyújtva van a térd.
Kivételes esetekben a Baker-ciszta megrepedhet, ilyenkor a folyadék a lábikra régiójába szivárog, éles térdfájdalmat, duzzanatot vagy a vádli pirosodását okozva.
Hogyan kezeljük a Baker-cisztát?
Nos, a Baker-cisztát tulajdonképpen nem kezeljük, hanem megfigyeljük.
Mivel – ahogy fentebb is írtuk – a ciszta azért alakul ki, mert a térdízületben valami nincs rendben, nem is lenne értelme magát a cisztát kezelni. Hiszen ebben az esetben a tünetet kezelnénk, nem a kiváltó okot.
Ha nem magát a problémát kezeljük, a tömlőkben lévő fasciacita sejtek továbbra is azt érzékelik, hogy gond van, és rendíthetetlenül termelik a folyadékot, ezzel pedig fenntartják a Baker-ciszta fájdalmas állapotát.
Hogyan történik akkor a kezelés?
Először is megvizsgáljuk a pácienst, kikérdezzük a múltját és felállítunk egy kezelési tervet. Ha azt gondoljuk, hogy egy korábbi combhajlító sérülés miatt nem tud megfelelően működni a térd, ezt a területet kezeljük. Eközben figyeljük a Baker-ciszta változásait.
Ha azt gondoljuk, hogy a síbaleset miatt megsérültek az oldalszalagok, megerősítjük őket, és közben figyeljük a cisztát.
Ha egy adott kezelés hatására a Baker-ciszta visszahúzódik, akkor két legyet ütöttünk egy csapásra, hiszen megoldottuk az alap problémát, és a Baker-cisztát is „kezeltük”.
Gyógytornával a Baker-ciszta ellen
Ahogy korábban írtuk, a térdhajlati ciszta kialakulása minden esetben egy következmény. Ha a háttérben egy akut sérülés áll, akkor sokat segíthet, ha rendszeresen – szükség esetén gyógytornásszal – átmozgatjuk a térdet/csípőt.
Amennyiben a panasz spontán jelentkezik és nem emlékszünk korábbi sérülésre, a manuálterápia lehet hatékony kezelési mód. Ezekben az esetekben a kompenzációval van dolgunk. Manuálterápiával meg tudjuk vizsgálni a bokát, a csípőízületet, vagy akár a derekat is, és ráláthatunk az esetleges kompenzációkra.
Mikor van szükség orvosi beavatkozásra?
Előfordulhatnak olyan ízületi sérülések (például a keresztszalag szakadás), amire a manuálterapeuta sem tud hatni. Ebben az esetben orvosi segítséget kell kérni.
forrás: sherlockrehab.hu